Bámulom a képernyőt és nem tudom mit írjak. Annyival egyszerűbb lenne ha nem futottam volna bele ebbe a díjazásba. Akkor írhatnék csak magamnak. Ennek a mondatnak eddig háromszor futottam neki, de mindet töröltem. Mondjuk nem kéne túlparáznom, lehet hogy a kutya sem fogja soha elolvasni amiket leírok. Nekem biztosan hasznos lesz, kicsit rendszerbe tudom szedni a napjaimat, a kajálást meg azt a sok mindent ami kavarog a fejemben. Vagyis az életemet.

 Na de belefutottam, és mivel régóta érik bennem a gondolat egy életmódváltásra több okból is, így a téma „Egészség” mint valami neonreklám villog a szemem előtt két napja. Annyi, de annyi mondanivalóm van ezzel kapcsolatban…

Hogy mindenki képben legyen, kis bemutatkozás (ezt amúgy mindig is utáltam - főleg csoportban,tudod a „és akkor most mindenki röviden mutatkozzon be” módszer -  eléggé erőltetettnek érzem. Plussz túl érdekes és sokrétű vagyok egy rövid bemutatkozáshoz. Meg persze szerény). És akkor a száraz tények: 37 éves kétgyerekes anyuka vagyok, extrém elhízással. A magasságom 158 cm, a súlyom jelenleg 101 kiló. Azt hiszem fölösleges magyarázni miért akarok fogyni.

Egyenlőre ennyi elég is rólam, a részletek majd a további posztokban úgyis előbukkannak természetes tartózkodásom szövete (páncélja? faxom se tudja, eléggé introvertált vagyok, na)alól.

Térjünk is vissza a fősodorba, vagyis a fogyáshoz. aki csodamódszerre számít, most kattintson a kis piros ikszre, köszi hogy eddig olvastál, további szép napot. Semmi csoda nem lesz a módszeremben, de talán nem jó a szóhasználat, mert nem az én módszerem, csak alapvető biológiai törvényszerűségek, valamint a saját megfigyeléseim (mármint a testemmel kapcsolatban, és most nem a maszturbációs technikámra gondolok).

Ha netán valaki valaha elolvassa ezt, kérem NE kezdje el másolni amit csinálni fogok!!! Az általam leírtak RÁM vonatkoznak, az én anyagcserémre, teherbírásomra, ízlésemre.

Az elmúlt pár hónapot információszerzéssel töltöttem, rengeteg mindennek utánaolvastam, és viszonylag nagy a katyvasz a fogyás-egészség-étkezés szentháromságában. Tiszta mázli hogy 5 éve olvasok egy blogot, akinek a szerzőjét igen nagyra tartom, így az alapok megvoltak, ennek hála könnyedén szét tudtam válogatni a búzát az ocsútól Így mondom költőien azt, hogy ki tudtam szűrni az orbitális faszságokat. Most szólok, szar volt a termés sajnos több az ocsú mint a búza.

Megvolt ma az első bevásárlás (mindig csütörtökön megyek, picit rigolyás vagyok), tehát elkezdtem egy saját kalóriatáblázatot. Leporoltam a konyhamérleget. Kiválasztottam mit fogok mozogni, beszereztem hozzá a leírásokat (könyvben, mert betűfüggő vagyok). Megszőttem a további terveimet, hétfőn indul élesben a dolog. Nem azért hétfőn mert a hétvégén még szarrá zabálom magam, hanem mert az angyalfától nem férek hozzá a szabócentimhez, márpedig a centi hitelesebb képet ad a fogyásról mint a mérleg.

Folyt. köv…..