Jukenduit

Egészséges önbizalom reloaded



 Mély tisztelettel köszöntöm esetleges olvasóaimat. Az van, hogy végigolvastam az első szösszenetemet, mélyen elszégyelltem magam és leültem gondolkodni. Szar lett, na. Ennek oka pedig hogy nem én vagyok aki azt a bejegyzést írta. Általam képzelt elvársoknak próbáltam benne megfelelni, de lelki egészségem szempontjából inkább nem leszek egy finomkodó picsa, inkább kirakomam 18-as karikát. Aki nem bírja a csúnya szavakat az most zárja be az oldalt. Kamaszkorom óta csúnyán beszélek, mielőtt valaki beleállna nem ilyen volt a szülői minta és a sulim is fasza volt. Ellenben 11 évesen a nyarat Guns 'n Roses szövegek fordításával töltöttem, és a mag termékenytalajra hullott. Viszont a prűdekenek üzenem, kutatások szerint aki csúnyán beszél az.intelligensebb és őszinte, szóóóóóval lehet hogy zseni vagyok. Mondjuk nem tudom miben de majd csak kitalálom.

Szóval vége a finomkodásnak meg a megjátszós faszkodásnak. Mondom mi a pálya ha zavarnak a seggeden a párnák meg kireceg a háj a naciból. Így maradsz és nyugtatod magad, hogy a férjed/gyereked/anyád/apád/Mari néni pont így szeret, meg önelfogadás meg a kövérség is lehet szép. Ez mind lehet igaz , és becsülendő a pozitív énkép meg önelfogadás. De ez nem elég indok, a mérleg másik serpenyője kibaszottul nehezebb, mert abban a serpenyőben az egészséged ül. 18 éve vagyok kisebb-nagyobb mértékben elhízva, és csodák csodájára nem lettem cukorbeteg, vérnyomásom rendben, teherbe estem és szültem gond nélkül. Aztán a nyáron tönkrebasztam a térdem (baleset volt, nem a sok térdelés tett be neki), és nem gyógyult. Ortopédia lett a vége, és a röntgen szerint porckopás. Csúnya. Mondjuk a térdem szerencsére nem attól fájt sokáig, hanem a baleset meg a háj miatti kényszertartástól. Ennek ellenére ez volt az a pont, ahol éreztem hogy ebből elég. 

Mivel nem bírom ha mások mondják meg mit (t)egyek, saját rendszer kialakítása mellett döntöttem. Az elméleti alapokat a netről össze lehet szedni, itt és itt na meg itt nagyon korrekt elméleti alapozást lehet találni. Akinek ez nem lenne elég használja bátran a Google-t, a testépítő fórumokon is lehet szivattyúzni a hasznos infókat, meg az orvosi oldalak is segítenek.

És akkor jöjjön a nagy kérdés: mi a bánatos picsát mozogjunk majd 50 (52 kiló a végcél, szal egész pontosan 49) kiló túlsúllyal és szar térdekkel? 10 kilós fázisokat határoztam meg, hogy legyenek rövidtávú célok, ne csak a nagy fogyás lebegjen valahol a távoli ködös horizonton. A 90 kiló eléréséig a következő mozgásformák vannak tervben: napi 1 óra séta/gyaloglás,a tempót a kiscsaj diktálja.Hegyen lakunk, erdőszélen a terep ideális, a levegő tiszta.  Alternatív helyszín a helyi park a Duna partján, ott betonosak az utak, az erdőben értelemszerűen nem, vagyis néha tökig ér a sár. 

Számításaim szerint ennyi elég is lesz a napi mozgások( házimunka, gyerekkel játszás, stb...)mellett. Igaz, ezeket eddig is csináltam, de mondjuk ettem is mellé. Előző életemben szerintem Gombóc Artúr voltam, vagy Sütiszörny, leginkább ezek közös gyermeke. Férjem hozott ma fánkot és majdnem elsírtam magam, de fasza voltam és még az ujjamat se nyaltam le miután odaadtam a gyereknek.

A kajákat eddig jól bírom, csak olyat eszem amit szeretek. 1500 Kcal a napi maximum, eddig simán tartom (már 4 napja...röhejes még leírni is, kíváncsi vagyok 40 napnál mit fogok írni ). Alkoholt eddig se nagyon ittam (legutóbb Szilveszterkor 2 konyakot, az mondjuk gyengém, előtte talán októberben....), úgyhogy ez nem fog megviselni az tuti. Kalóriaszámoláshoz ezt az oldalt használom, szerintem kényelmes. Holnap megírom az első 4 napi étrendet, csak hogy legyen valami nyoma a füzetemen kívül. Hátha valaki okul belőle. Addig is szép álmokat!

Tovább
0

Egy barát emlékére



Tegnap este folytatni akartam korábbi gonolatmenetemet. Gyönyörű vázlatom volt a saját rendszer kialakításáról, az elméleti alapokról. Aztán csörgött a telefon. Egy közös barátunk elhunyt. Megdöbbentett és sokkolt a hír. Idén lett volna 42. Nehéz Róla írnom, de tartozom Neki annyival, hogy képességeimhez mérten emléket állítok és elbúcsúzom Tőle. 

Sajnos nem egy országban élünk, így ritkán találkoztunk. Legutóbb december elején. Beszélgettünk a terveiről, a hokiről ( azt hiszem a Pittsburgh Penguins egyik legnagyobb rajongóját vesztette el Vele), a zenéről. Kiemelkedően tehetséges DJ volt, habár műfaját nem kedveltem, az ő zenéjét mindig örömmel hallgattam. Egyetlen hibája volt: elvei voltak, így tehetsége sajnos kevés volt az átütő sikerhez. Számomra mindig a legjobb lesz.

Jó ember volt, őszinte és becsületes. Egy pótolhatatlan barát, egy kiváló zenész, egy szerető gazdi távozott közülünk. 

Legyen Neki könnyű a föld!

P.s.: Viszlát és kössz a halakat!

Tovább
0

A Kezdetek  



Bámulom a képernyőt és nem tudom mit írjak. Annyival egyszerűbb lenne ha nem futottam volna bele ebbe a díjazásba. Akkor írhatnék csak magamnak. Ennek a mondatnak eddig háromszor futottam neki, de mindet töröltem. Mondjuk nem kéne túlparáznom, lehet hogy a kutya sem fogja soha elolvasni amiket leírok. Nekem biztosan hasznos lesz, kicsit rendszerbe tudom szedni a napjaimat, a kajálást meg azt a sok mindent ami kavarog a fejemben. Vagyis az életemet.

 Na de belefutottam, és mivel régóta érik bennem a gondolat egy életmódváltásra több okból is, így a téma „Egészség” mint valami neonreklám villog a szemem előtt két napja. Annyi, de annyi mondanivalóm van ezzel kapcsolatban…

Hogy mindenki képben legyen, kis bemutatkozás (ezt amúgy mindig is utáltam - főleg csoportban,tudod a „és akkor most mindenki röviden mutatkozzon be” módszer -  eléggé erőltetettnek érzem. Plussz túl érdekes és sokrétű vagyok egy rövid bemutatkozáshoz. Meg persze szerény). És akkor a száraz tények: 37 éves kétgyerekes anyuka vagyok, extrém elhízással. A magasságom 158 cm, a súlyom jelenleg 101 kiló. Azt hiszem fölösleges magyarázni miért akarok fogyni.

Egyenlőre ennyi elég is rólam, a részletek majd a további posztokban úgyis előbukkannak természetes tartózkodásom szövete (páncélja? faxom se tudja, eléggé introvertált vagyok, na)alól.

Térjünk is vissza a fősodorba, vagyis a fogyáshoz. aki csodamódszerre számít, most kattintson a kis piros ikszre, köszi hogy eddig olvastál, további szép napot. Semmi csoda nem lesz a módszeremben, de talán nem jó a szóhasználat, mert nem az én módszerem, csak alapvető biológiai törvényszerűségek, valamint a saját megfigyeléseim (mármint a testemmel kapcsolatban, és most nem a maszturbációs technikámra gondolok).

Ha netán valaki valaha elolvassa ezt, kérem NE kezdje el másolni amit csinálni fogok!!! Az általam leírtak RÁM vonatkoznak, az én anyagcserémre, teherbírásomra, ízlésemre.

Az elmúlt pár hónapot információszerzéssel töltöttem, rengeteg mindennek utánaolvastam, és viszonylag nagy a katyvasz a fogyás-egészség-étkezés szentháromságában. Tiszta mázli hogy 5 éve olvasok egy blogot, akinek a szerzőjét igen nagyra tartom, így az alapok megvoltak, ennek hála könnyedén szét tudtam válogatni a búzát az ocsútól Így mondom költőien azt, hogy ki tudtam szűrni az orbitális faszságokat. Most szólok, szar volt a termés sajnos több az ocsú mint a búza.

Megvolt ma az első bevásárlás (mindig csütörtökön megyek, picit rigolyás vagyok), tehát elkezdtem egy saját kalóriatáblázatot. Leporoltam a konyhamérleget. Kiválasztottam mit fogok mozogni, beszereztem hozzá a leírásokat (könyvben, mert betűfüggő vagyok). Megszőttem a további terveimet, hétfőn indul élesben a dolog. Nem azért hétfőn mert a hétvégén még szarrá zabálom magam, hanem mert az angyalfától nem férek hozzá a szabócentimhez, márpedig a centi hitelesebb képet ad a fogyásról mint a mérleg.

Folyt. köv…..

Tovább
0
12
»

Jukenduit

blogavatar

Mindenkinek vannak problémái. Van amit nem befolyásolhatunk, de vannak köztük megoldhatóak. Végy egy nagy levegőt és dönts a változás mellett. Számolj le a negatívumokkal és tégy a boldogságodért, mert nem létezik egészséges test egészséges lélek nélkül. Én már tudom mi zavar. Változtatok, és ha nekem megy Neked is. Ájkenduit. Jukenduit.

Utoljára kommentelt bejegyzések

Feedek